humanrobot

2011. március 25-től 27-ig zajlott a StartUp Weekend Budapesten és a világ számos más városában. Az esemény egyszerűségéből következik pezsgő volta is: a résztvevőknek 54 óra alatt kell egy ötletre alapozva létrehozniuk kezdő vállalkozást (start-up céget). Magyarországon ez nyolc csapatnak sikerült, ha különböző mértékben is.

Mi az, hogy start-up?

A start-up jelentése eredetileg a kezdő vállalkozás. Napjainkban inkább azokat a frissen induló cégeket hívják így, melyek az informatikai ágazatban kívánnak működni, egyetlen sikergyanúsnak ígérkező ötleten alapszanak és minimális kezdőtőkével, ugyanakkor hatalmas lelkesedéssel bíró fiatal alapítókkal rendelkeznek.

A StartUp Weekend eredetileg az Egyesült Államokból indult, eddig 325 esemény keretében 4503 start-up jött létre, körülbelül 27 ezer vállalkozószellemű fiatal aktív részvételével.

Budapesten nyolc csapat indult neki a feladatnak pénteken este és prezentálta ötletét, üzleti tervét a zsüri tagjainak (lásd a cikk alján). A munkát mentorok segítették (részletek szintén a cikk végén) első sorban a vállalkozás üzleti terve, a kommunikációja, valamint az emberi-szervezeti vetülete felől.

Falfirka, banán és beteg lovak

Nagyjából ezek a témák adták a projektek inspirációit. A PetMed (Bor Gergely, Vili Margaréta és társaik) egy olyan angol nyelvű szakértői rendszer tervét és működésre kész bétaverzióját dolgozták ki, mely az állatorvosoknak nyújt segítséget a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Ami a projektben kiugrási lehetőség, hogy a csatlakozó állatorvosok maguk is megoszthatják egymás között szakmai tudásukat, így az adatbázis folyamatosan frissül és tartalmában javul.

A ScaleFu csapat lett a második helyezet: Debreczeni Barnabás, Kadinger András és társaik. Őket ihlette meg a banán, pontosabban a banánért való sorbanállás még a rendszerváltást megelőző évekből. Az általuk kínált megoldás nem annyira a banánbeszerzést, mint inkább a szerveridő optimalizálását segíti. Sok vállalkozás számára nehezen tervezhető előre, hogy az internetes felületét egyszerre hányan látogatják meg. Egy sikeres reklámkampány esetén nem várt csúcsokat dönthet a látogatók száma. A cég vagy nem bérel elég szervert, így nem tudja kiszolgálni a látogatói igényeket, vagy túlbiztosítja magát szerverrel és túlfizet. A ScaleFu nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy másodpercre lebontva optimalizálja a szerver-bérletet.

A nyertes Tagomo (Bárdos Kristóf, Vincze István, Szalai Ferenc, Nagy Péter, Járai Zoltán és Víg Zsuzsi) csoport egy olyan virtuális fóliarendszert fejlesztett okostelefonra, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók üzeneteket, tageket, más jeleket, rajzokat helyezhessenek el létező felületeken. Egyfajta virtuális graffiti vagy virtuális üzenőfal szolgáltatást kell elképzelni. Talán Víg Zsuzsi magyarázata visz bennünket a legközelebb az ötlet megértéséhez: míg egy éve filctollal hagytunk cetlit barátainknak, miszerint „kulcs a lábtörtlő alatt”, addig egy év múlva a mobilunk kamerájával ráfókuszálunk a kinyitni vágyott ajtóra és megjelenik az üzenet. A Tagomo nem méltánytalanul nyerte el a zsüri és a közönség első díját: az általuk kidolgozott ötlet nem is egy aféle facebook-applikációval, sokkal inkább magával a facebookkal vethető össze. Politikai hiredetésektől kezdve graffitiken át, kátyúinformációkig számtalan felhasználási lehetőség rejlik az ötletben.

Jó ötlet vagy üzleti terv

Az egyik kulcskérdés éppen az, hogy a fiatalok által megszült ötletekből mikor lesz terv. Mikor mondható az, hogy valami már nem csak egy jópofa idea, hanem stabil lábakon álló, megvalósítható, a kockázati tőke számára is vonzó terv?

Általános tapasztalat a stratupok körében, de a verseny résztvevőit figyelve is, hogy éppen ez a híd nem épül meg. Ötletek vannak bőven, sőt idővel egyre több és több. Míg végül az ötletek maguk alá temetik a megvalósítás lehetőségét. Ha jóindulattal közelítünk is a most igen sikeresen és lendületesen megmutatkozó startup-ok iránt, akkor is el kell mondanunk, hogy igazi üzleti terv nem született meg az 54 óra alatt. Ami önmagában persze nem baj, hiszen számos sikeres üzlet indul be úgy, hogy a terv csak a működés közben kerül lejegyzésre. Ami inkább elgondolkodtató, hogy a résztvevők inkább a fejlesztésre, a dizájnra, nem pedig a stratégia kiépítésére fordították szellemi energiáikat.

Fontos, hogy sokan feltételezések és jóslatok alapján dolgoztak. Mintha nem csak nem ismernék a piacot a versenyzők, de nem is akarnák megismerni, vagy csak néhány kósza hír, személyes beszélgetés alapján indulnának neki a sok időt és munkát igénylő tevékenységnek. Félreértés ne essék: a személyes beszélgetések nagyon inspiratívak, legtöbbször egy elejtett félmondat az alapja a legkiválóbb (és legprosperálóbb) cégnek. A tervezéshez azonban több kell: piacismeret.

A mentorok úgy segítették a munkát, hogy kérdéseket tettek fel a fiataloknak a három nap során. A csapatok tagjai kivétel nélkül azonnali és tökéletes választ akartak és akarnak adni a kérdésekre. Ez elsősorban az iskolai oktatás következménye: ha felmerül egy kérdés, akkor azt azonnal és jól kell megválaszolnia a tanulónak. És persze azt kell feltételeznie, hogy a kérdés meg is válaszolható. Az üzleti világban ez nem így van. A cégek indítása a kemény valóságban zajlik, ám filozofikus megközelítés nélkül nincsen siker. Vannak olyan kérdések, melyek akár éveken át is a levegőben maradnak.

Volt néhány résztvevő, aki félt attól, hogy copy-cat cégnek, azaz valamilyen már létező modellt másoló vállalkozásnak fogják az ötletét bélyegezni. Az egyik csapat egy közösségi alapú kölcsönző-rendszer tervét dolgozta ki (LeBo), de önmagukra mindúntalan mint kölcsönző-Vatera hivatkoztak, gyorsan hozzátéve, hogy ők mások, mint az említett portál.

Jankovich Ilona, a helyszínt adó Randstad vezetője és zsüritag hívta fel arra a résztvevők figyelmét, hogy érdemes valamiféle ügy, valamilyen önzetlen misszió köré felépíteni a vállalkozást. Ez éppen az imént említett közösségi kölcsönző rendszerre lehet igaz: a cég miként szolgálhatja az egyén és a közösség érdekeit. Ki az, akinek valóban segítség egy láncfűrész vagy egy Párizsba tartó autóban egy üres hely kölcsönadása? Hogyan tud jót tenni a környezetnek a cég? Ha ebből indulnak ki a startupok, akkor nem maradnak startupok, hanem generációkon átívelő üzleti sikernek nézhetnek elébe.

A szervezők:

CoLaBs (Borbély Gábor)

A zsüri tagjai voltak:

Lang András (Pesti Est), Kohut Gergely (iEurope Capital), Kovács László (Pont Rendszerház), Jankovich Ilona (Randstad), Karáczi Zoltán (TÜV Rheinland)

A mentorok, akik a csapatok munkáját segítették:

Turcsán Tamás Péter (SmartUp Communications) újságíró

Ligeti György (humanrobot.biz) szervezetfejlesztő

Simó György (Magyar Telekom) tartalomfejlesztés

Csak melegen tudjuk ajánlani Tim Berry könyvét, amely az üzleti tervezés egy új, Zen-közeli módját mutatja be. A Plan-As-You-Go azt tanácsolja, hogy a terv e lehető legegyszerűbb legyen, s a kezdő vállalkozási indítsa el saját működését, ne várja meg, amíg készre csiszolja üzleti tervét. A tervezés amúgy sem az íróasztalnak vagy a médiának szól, hanem önmagunknak. A terv készítésének folyamata ugyanis rákényszeríti a vállalkozót arra, hogy szembesüljön fontos kérdésekkel - még akkor is, ha azokat nem tudja azonnal megválaszolni.