HTML

humanrobot

Vélemények, ismeretek, hitek a tanítás, fejlesztés, képzés világából.

friss

  • Odafigyelátor: de jó, hogy ezek a dolgok így megfogalmazódnak, tudatosulnak. jó lenne, ha minél többen tudnánk mo... (2012.01.19. 14:31) Kreativitás minden munkakörben?
  • szergejsztahanov: @coworking: szia! ha érdekelnek ezek a témák, várunk a blogunkon! Most például ezzel a cikkel: the... (2011.12.15. 09:58) COworking
  • szúnyog69: nem adom ingyen magam:) themostwanted.blog.hu/2011/12/14/soha_ne_add_ingyen_magad (2011.12.15. 09:56) Ma mit fogsz másképp csinálni?
  • R.Andi: Én úgy gondolom, hogy a vezetés olyan, mint a gyermeknevelés. A vezető az „édesanya” a beosztottai... (2011.12.15. 09:16) Delegálsz vagy csinálod?
  • Állás hol?: Tehát ha jól értelmezem a tanulságot ebből az interjú részletből, akkor minden egyéni vállalkozó ,... (2011.11.02. 10:16) Vezető vagy tulajdonos

Felsőoktatás és vállalkozói szemlélet

2011.03.28. 09:22 humanrobot

Ma már nem az a fő kérdés, hogy a felsőoktatás az elméleti keretekre vagy a gyakorlati jellegű készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ennél sokkal fontosabb, hogy működése során mit sugároz a hallgatók felé: átlátható-e a rendszer? Betartják-e az oktatók és az adminisztráció a határidőket? Esélyegyenlőséget biztosítanak-e a hallgatóknak? Korszerű tudást adnak-e át a diákoknak? Megjelenik-e az intézmény működése során a marketing- és menedzsmentmunka, vagy csupán az oktatótevékenység része marad?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felsőfokú tanulmányaink befejezésekor egy hang fojtogatóan azt súgja fülünkbe: Helyezkedj el, helyezkedj már el! És mi engedelmeskedünk, eljárunk állásinterjúkra és pár hónappal később már a magasabb fizetésünket várjuk. Pedig tudjuk, hogy létezhet egy, a személyiségünkhöz közelebb álló, másik lehetőség is. Csak az halkabban kiabál. „Hahó, van más lehetőség!” A vállalkozói szemlélet bár elsősorban a személyiségből fakad, elengedhetetlen külső táplálása.

Az egyetemek szerepe a tudásalapú gazdaságban kettős: képzett munkaerő biztosítása és új tudás létrehozása. A képzett munkaerő a meglévő álláshelyeket tölti be. Az új tudás, amennyiben hatékonyan eljut a gazdaságba, új cégekből, illetve megerősödött, növekedő, innovatív vállalkozásokból álló cégvilág kifejlődéséhez járul hozzá, ezzel a folyamat új adóbevételeket generál. Ma azonban még mindig többnyire az első szerep érvényesül. Hiába kötelező már a legtöbb szakon a szakmai gyakorlat, az inkább a munka világába enged betekintést és kevésbé a vállalkozói készségeket serkenti.

Ezt támasztja alá a debreceni egyetem által nemrég lezárt Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) kutatás is, ahol a volt és jelenlegi hallgatókat kérdezték többek között elhelyezkedési szándékukról illetve jelenlegi munkahelyükről. A kutatásban arra a kérdésre, hogy tanulmányai után milyen formában szeretne leginkább dolgozni, karonként gyakran 15% feletti volt a „saját vállalkozásomat irányítanám” válasz. A diákok többsége egyébként a közszférát és a nagyvállalatokat tartják a legvonzóbbnak. A már végzett hallgatók körében a kérdés a jelenlegi/utolsó munkahelyi beosztásra vonatkozott. Itt a saját vállalkozással rendelkezők aránya már lényegesen kisebb, 5% alatti volt minden területen. Ez a szám magáért beszél, ám érdemes még egy kicsit körülnéznünk Magyarország második legnagyobb városában.

Itt ugyanis az elmúlt évben indult egy új rendszerű képzés az egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetében. A Team Academy egy innovatív, modern tanulási lehetőség az üzleti területen tanuló, felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára. Alapelve, hogy a gyakorlaton keresztül lehet a leghatékonyabban és a legeredményesebben megszerezni minden ismeretet, ami az üzleti élethez kapcsolódik.

A "vállalkozók iskolája" elnevezésű ötlet Finnországból, a Jyvaskyla University of Applied Sciences-ről származik és Johannes Partanen nevéhez kapcsolódik 1993-ból.

 Az oktatás újszerűsége abban rejlik, hogy a hagyományos módszerrel ellentétben a "Team Acedemy" hallgatói nem vesznek aktívan részt előadásokon, nem kell zh-kra készülniük, vagy hagyományos értelemben vett vizsgákat tenniük. Ezzel ellentétben a hallgatók valós üzleti környezetben próbálják ki tehetségüket, fejlesztik tudásukat és tesznek bizonyosságot jártasságukról az üzleti életben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hallgatók egy üzleti vállalkozást indítanak tanulmányaik megkezdésekor, amely vállalkozás megalapításának, fenntartásának minden feladatát és terhét maguknak kell megoldaniuk. A hallgatók így nem csupán a valós piaci környezetről szereznek információkat, de megtanulnak csapatban együttműködni, maguk és csapattársaikat motiválni, értékelni, a saját üzleti érdekeiktől indíttatva képezni magukat, használni az üzleti szférában használatos idegen nyelveket. A hallgatók munkáját jól felkészült egyetemi szakemberek és trénerek irányítják. 

 

Hasonló irányú törekvések az ország más egyetemein is megjelennek. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán az egyik fő kutatási profil az egyetem gazdaságfejlesztési szerepvállalása és ezen belül kutatások zajlanak az intézet vállalkozásösztönzési szerepével kapcsolatban. Hosszabb távon a tervek szerint kialakításra kerül egy vállalkozásfejlesztési központ is.

Ha az ország nyugati részén körülnézünk, találkozhatunk például a Sopronban működő Technológia Transzfer Irodával ami a Nyugat-magyarországi Egyetem és az innovatív vállalkozások közötti kapcsolatokat építi ki a felsőoktatási intézményben.

Ezen kezdeményezések mind pályázati pénzekből, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében valósulhatnak meg.

A jó példa tehát kialakulóban van. Látható, hogy egy egyetem is érvényesíthet üzleti szempontokat: A sikeres tudástranszfer stratégia nem csak a gazdaság számára produkál eredményeket, új forrásokat, hanem eddig nem realizált bevételt is jelent az alulfinanszírozott kutatói rétegnek, s az egyetemek hírnevét is erősíti, felhelyezi őket az üzleti szempontból is sikeres egyetemek térképére.

Vannak kezdeményezések arra vonatkozóan is, hogy gazdasági jellegű tárgyakat kínálnak a nem gazdász szakos hallgatók számára, segítve ezzel az ő vállalkozói szemléletük kialakítását is. De egymásra találhat-e egy informatikus, biológus vagy éppen szociológus végzettségű hallgató egy közgazdász vagy jogász végzettségűvel? A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy egyedül vállalkozni nem lehet, sőt, a sikeres vállalkozásoknál a vezetők különböző végzettségű és személyiségű emberek. Megteremti-e erre a lehetőséget az egyetem karokon átívelő csoportos munkák vagy workshop keretében? Sokszor csupán az egyetemi kávézók és romkocsmák vagy a hallgatói szervezetek irodái jelentik azt a fizikai teret, ahol az ötletek megszületnek.

Végezetül felmerül a kérdés, hogy egyáltalán tudjuk-e, mit jelent ma a gyakorlatban létrehozni egy egyesületet, alapítványt vagy vállalkozást? Hogyan induljunk el, honnan szerezhetünk támogatást, támogatókat? Kik segíthetnek bennünket a megvalósításban? A másik oldalról pedig, hogy ezek a vállalkozókat segíteni hivatott intézmények mennyire nyitottak a felsőoktatásban résztvevők felé?

eniko.dorogi@gmail.com

 

Köszönet a segítségért: Ceglédi Tímeának (CHERD, Debrecen), Heidi Vainio-Pekka (Jyvaskyla University, Finland) és dr. Imreh Szabolcsnak (SZTE-GTK, Szeged)

 

Címkék: felsőoktatás egyetem vállalkozás főiskola